9. foglalkozás de luxe a Bóbita oviban

Én már eddig is a Bóbita ovi rajongója voltam, de mostantól a szóvivőjük is leszek! Mindenki járjon a Bóbita oviba, akárhol is lakik, akármennyit is kell utaznia - egyszerűen megéri. A Bóbita oviban olyan változatos fejlesztő foglalkozások vannak amitől a rosszcsontok megszelídülnek, a jócsontok ügyesebbek lesznek, a szülők elámulnak, a kutyás felvezetőknek pedig eláll a lélegzetük. Nézzük is meg, pontosan mitől!

Képzeljünk el halk dobpergést, tartsuk vissza a lélegzetünket, mert jön a híres-nevezetes, bablencsébe mártott onnan is kirántott - aranyszőrű bárány játék. Amelyben Lidi a bárány, a fejlesztő pedagógus pedig a juhász, aki gyönyörű hangokat csalt elő a furulyából, aminek hallatán a teremben szaladgáló gyerekek egyből az aranyszőrű Lidihez szaladtak és hozzátapadtak, mindaddig amíg a zene szólt.

Nagyon klassz játék volt, amiben gyönyörűen szólt a furulya! Olyannyira, hogy azt gondolom, hogy a szivárvány színű szőnyeg mellett a furulyaszót is alkalmazni kellene a korábbi bejegyzésben tételesen felsorolt munkahelyeken hangulatjavító és relaxáló célzattal.

A következő feladatot is izgatottan vártam. Már többször írtam, hogy mindig előre megkapjuk az óratervet, hogy az abban szereplő feladatokat gyakorolhassuk Lidivel. A mostani óratervben a következő szerepelt: "A gyerekek füles labdán ugrálnak, aki meg tudja ugrálva közelíteni Lidit az megsimogatja!" 
Ez sajnos, nem fog menni! - volt az első reakcióm, és a folytatása sem volt optimista: Az, hogy Lidi kibírja, hogy körülötte gyerekek pattognak és csattognak, elképzelhetetlen és kivitelezhetetlen. Ráadásul nincs is itthon füles labdánk, tehát ezt a feladatot nem tudjuk előre gyakorolni.
Az aggodalmam azonban hiábavalónak bizonyult, ugyanis Lidi simán elálldogált a tornaterem közepén és várta, hogy a pattogó gyerekek megsimogassák őt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én is ott álltam mellette, és szerény személyem és a köztünk lévő kapocs (póráz) olyan biztonságossá tette a helyzetet, amelyben Lidi gond nélkül teljesített.

A továbbiakban a farsang alkalmából álarcot készítettek a gyerekek - természetesen kutyásat, aminek nem csak a végeredményét, hanem a hajtogatási fázisait is  megörökítem, mert nekem ez is nagyon megtetszett. Az álarcot színes ceruzák segítségével fajtaspecifikussá is tehetjük - lehetünk benne vizslák, dalmaták, vagy beagle kutyák, a szemét kivághatjuk és a füle mögé egy zsinórt is elrejthetünk, amivel a fejünkre erősíthetjük.

Kutya álarc hajtogatása lépésről lépésre
Papírméret: 420mmx420mm

A kreativitás fejlesztése után a csúszófogó játék következett, ami egy nagyon muris játék, én még korábban nem láttam ilyet. A gyerekek egy-egy párnát tesznek a fenekük alá, és a kezük/lábuk segítségével csúsztatják a fenekünket földön és így próbálják meg elkapni a társukat, vagy a kutyát.

A mai órán sem hagyhattuk ki a versenyfutást Lidivel, amit most már továbbfejlesztett változatban játszunk - a gyerekek különböző jármódokban mérhetik össze a gyorsaságukat Lidivel:
- normál futás,
- hátrafelé futás,
- négykézláb,
- pókjárás.
Ezt a játékot a mi ovisainknak nagyon szeretik, a bevezetése óta, szinte minden foglalkozáson kérik, ezért ezt javaslom mindenkinek, hogy próbálja ki. De igazán nem csak ezt a játékot, hanem a kutyás terápiázást is szívből ajánlom mindenkinek, különösen a Bóbita oviban!