A gyerekek egyesével végigkúsztak a pályán, majd a pálya végén felemelték a dobozt, megnézték, hogy mi van alatta, elmondták mi az, majd visszahelyezték a jogos tulajdonosára. A türelmes tulajdonos hagyta, hogy a nyakörvet visszacsatolják rá, a kendőt egy szép masni segítségével újra a nyakába kössék és azt is kivárta, hogy a karabínerrel bíbelődő aprócska gyerekkéz végül pórázra tegye őt.
A másik csoportunkkal ezt a játékot úgy játszottuk, hogy Lidi dolgait a tornaterem különböző pontjain rejtettük el - például a bordásfal tetején, a kúszó közepén, egy magas zsámoly tetején, amihez egy háromszög elemen lehetett felmászni. A mechanizmus ugyanaz volt - aki megszerzett egy tárgyat, az visszahozta Lidinek és feladta rá, vagy a jutalomfalatos zsákból megetette, vagy a labdával játszott vele.
A második változatban egyszerre több gyerek mozog a teremben, mindenki a saját tempójában, ezért ez a megoldás abból a szempontból jobb, hogy a gyerekeknek nem kellett kivárniuk, amíg a többiek végigérnek a pályán. A játék mindkét változata pedig abból a szempontból nagyszerű, hogy a nagymozgásokat kombinálja az olyan finom mozgásokkal - mint ami például a kendő felkötéséhez kell.
A következő játékot Lidi maximális türelmére alapoztuk. Lidi az oldalán feküdt, a gyerekek pedig körbe ülték őt. A kutya oldalára néhány karácsonyi, illetve téli témájú papírfigurát tettünk - tételesen egy Mikulást, egy hóembert és egy fenyőfát. A gyerekek feladata az volt, hogy egyenként rámutassanak arra a figurára, amit a gyógytornász kért tőlük - először jobb, majd bal kézzel.
Mivel Lidi egy nyugodt kutya a feladat megvalósítása különösebb előtanulmányokat nem igényelt. A trükk az egészben csak annyit, hogy mielőtt lefektetem őt, engedem neki, hogy kedvére megszaglássza az összes papírfigurát. A szimatolás során az orra is megerősíti abban, hogy egyik sem ártalmas, nincs különösebben érdekes szaguk és ízük, így ezt követően Lidi a kérésemre lefekszik és hagyja, hogy az oldalára helyezzük a számára teljesen semleges tanulási segédeszközöket.
Lidi a feladat során végig az oldalán fekszik.
A végig kb. 20-25 percet jelent.
A foglalkozás végén bemutattuk a gyerekeknek Lidi terápiás kutya barátját, aki egy különleges tulajdonsággal rendelkezik - ha a megfelelő ponton megnyomják a mancsát egy ismert karácsonyi dallamot kezd énekelni, amelynek a ritmusára ügyesen emelgeti a füleit. A gyerekeknek tetszett a kutyabarát, ezért többször is meghallgattuk a dalt és megnéztük a fülemelgetős produkciót - azonban nem elégszer ahhoz, hogy mindezt Lidi is megtanulja.
A karácsonyi kutya körül kialakult kellemes hangulatban elbúcsúztunk a gyerekektől, a gyerekek pedig a kutyáktól és hazaindultunk az utolsó foglalkozásról. Lidinek ezzel megkezdődött a téli szünet, amelyben remélem sokat pihen, feltöltődik és januárban újra lelkesen munkába áll. Addig is mindenkinek szép karácsonyt és boldog új évet kívánunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése