A mai foglalkozás, az előre megkapott óraterv ismeretében, nagyon jónak és mozgalmasnak ígérkezett! Ráadásul ezúttal azt a Lidiről készült rajzot is le tudtam fotózni, amit a múltkor nem sikerült.
Lidi, a foglalkoztató kutya
Ma is az üdvözléssel kezdtünk - és hogy ne ismételjem mindig önmagam, ezt mostantól többet nem írom le, kezeljük ezt olyan evidenciaként, mint azt, hogy a kutyának négy lába van. (Lásd fenti rajz.)
Az üdvözlés utáni első játékban a gyerekek megfogták egymás kezét, egy kört alkottak és terpeszállásban álltak, Lidi pedig átbújt a lábuk alatt. A gyerekeknek figyelni kellett az átbújások sorrendjére, mert miután Lidi végzett, nekik kellett Lidi hasa alatt ugyanolyan sorrendben átkúszni, mint ahogyan Lidi bújkált az ő lábuk alatt. Lidinek ez a feladat nagyon jól ment - a "kúszik" vezényszó a kedvence, az "áll" vezényszót is ismeri, és mivel alapvetően nem túl mozgékony kutya a hosszan egyhelybenállás is ragyogóan működött.
Az üdvözlés utáni első játékban a gyerekek megfogták egymás kezét, egy kört alkottak és terpeszállásban álltak, Lidi pedig átbújt a lábuk alatt. A gyerekeknek figyelni kellett az átbújások sorrendjére, mert miután Lidi végzett, nekik kellett Lidi hasa alatt ugyanolyan sorrendben átkúszni, mint ahogyan Lidi bújkált az ő lábuk alatt. Lidinek ez a feladat nagyon jól ment - a "kúszik" vezényszó a kedvence, az "áll" vezényszót is ismeri, és mivel alapvetően nem túl mozgékony kutya a hosszan egyhelybenállás is ragyogóan működött.
A következő játékban a gyerekek szép sorban leültek a padra, Lidi pedig lefeküdt két gyerek közé. Lidi helyzetét mindenki jól megnézte és megjegyezte. Aztán egy kis nyomozó kiment a teremből, eközben Lidi pozíciót váltott pl. másik 2 kisgyerek közé ült, vagy egyvalaki lába alá feküdt. Ezután a nyomozó visszajött, és megpróbálta kitalálni, hogy mi változott meg a teremben. Ebben a játékban is nagyon jól dolgozott Lidi, mert a feladat elvégzéséhez szükséges ül, áll, fekszik vezényszavakat tudja, a helyben maradást pedig magas szinten űzi.
Ezután jött a kedvencem, az Inci és Finci játék. Csak remélni tudom, hogy ilyet én is játszhattam az oviban! A gyerekeknek most is nagyon figyelni kellett, ezúttal arra, hogy mit mond a fejlesztőpedagógus. A játékban az ovisokat 2 csoportra osztottuk, az egyik csapat volt az Inci, a másik a Finci. Amikor a pedagógus azt mondta, hogy Inci akkor az Inci csapatnak kellett megsimogatni a földön fekvő Lidit, amikor azt mondta, hogy Finci, akkor pedig a Finci csapatnak. Aki tévesztett az kiesett, az győzött aki mindig jókor simogatott. Ezt a játékot, nem csak én imádtam, hanem a gyerekek is, amit az is bizonyít, hogy körülbelül 5 "utolsót" játszottunk belőle.
A kis-kutyaidomár feladatért is odavoltam! Amelynek során a gyerekek megtanulták behívni Lidit. Ezt a játékot úgy érdemes játszani, hogy egy kisgyerek a tornaterem egyik végéből hívja Lidit, hang illetve kézjellel, majd miután a kutya odamegy hozzá, megsimogatja (megjutalmazza), majd együtt visszafutnak a terem másik végébe. A játék sikere szempontjából kulcselem:
- Csak egy gyerek legyen a teremnek abban a végében ahonnan hívják a kutyát. Ugyanis ha több gyerek van egymás közelében, akkor tapasztalataim szerint egymással beszélgetnek, nevetgélnek és eközben erősen ugrabugrálnak, gesztikulálnak. Ebben a mozgalmas környezetben a halkan kimondott hozzám! vezényszó, még akkor sem elég erős inger a kutyának, ha azt kézjel is kíséri.
A feladat kapcsán szeretném elmondani, hogy a kutyák a nagyjából a 12 év körüli méretű és határozottságú gyerekeknek kezdenek el szót fogadni - azt, hogy ennél fiatalabbaknak is működjenek, külön tanítani, gyakorolni kell. Ehhez én időnként szomszéd- illetve rokongyerekek segítségét kérem, akiknek ezúton is köszönöm a munkát!
Az utolsó feladat az akadálypálya volt, amit már szintén nagyon vártam! A Bóbita oviban annyi jópofa színes akadályelem van, hogy azt bármelyik agility versenyző megirigyelné. Van kúszó, rúd-akadályok, karikák, padok, alacsonyabb padok, bóják, zsámoly...etc. és szerintem még egy csomó minden, amit a nagy lenyűgöző színes forgatagban nem jegyeztem meg.
A mi akadálypályánk a következő elemekből állt: kúszó, pad és 3 állítható magasságú rúd-akadály. A menetrend az volt, hogy Lidi bemutatta a feladatot, majd a gyerekek sorban utánacsinálták. Be kell valljam a pad egy kicsit nehezen ment, mert annak ellenére, hogy Lidi ismeri ezt az akadálytípust, ma egészen úgy tűnt mintha túl csúszósnak találná, ezért nem sikerült rábírnom, hogy végig menjen rajta. Aggodalomra azonban semmi ok, az ovi fent ismertetett választékú szertárában az óra után kerestünk egy csúszásmentes helyettesítő terméket, és a jövőben ezt fogjuk használni!
A mi akadálypályánk a következő elemekből állt: kúszó, pad és 3 állítható magasságú rúd-akadály. A menetrend az volt, hogy Lidi bemutatta a feladatot, majd a gyerekek sorban utánacsinálták. Be kell valljam a pad egy kicsit nehezen ment, mert annak ellenére, hogy Lidi ismeri ezt az akadálytípust, ma egészen úgy tűnt mintha túl csúszósnak találná, ezért nem sikerült rábírnom, hogy végig menjen rajta. Aggodalomra azonban semmi ok, az ovi fent ismertetett választékú szertárában az óra után kerestünk egy csúszásmentes helyettesítő terméket, és a jövőben ezt fogjuk használni!
A megnyugtató megoldás
Nagyon édes lett ez a bejegyzés :-) Jó volt olvasni, köszönöm!
VálaszTörlésMi is köszönjük:)
VálaszTörlés